Ötvenéves lettem én
ezért íródik e költemény
nekem-
nekem.
Ajándék, mellyel meglepem
e nagyvárosi flaszteren
magad-
magad.
Félszázad évem elszelelt
milliónál kevesebb sosem telt
csak úgy-
lazán.
Lehettem volna morc apó
s nem ily pénztárca koptató
derék-
legény.
De nem lettem, mert a szociál szellem
hívott, legyél gyermekem
fura-
tora.
Intelme gyorsan, hevesen ért
s pár maroknyi lélekért
a Hornt
kivont
szablyával küldte ellenem.
Ideigézi kellemem
levét
s hevét.
„Ön, amíg sorsból értek én,
nem lesz madár e féltekén.”
motyog
és kotyog.
Ha örül Horn miniszter úr,
hogy Viktor fiunk, mégis nyelv-tant tanul
merész
e érv.
Én egész népemet fogom
örök rabszolga soron
vadí-
tani!
ez annyira tetszett, hogy osztottam fészen, aztán nekik is tetszett :)
VálaszTörlésŐszi, a régi posztjaid hova lesznek? Mindig csak 1-et lehet olvasni, visszafelé, érted, nem? Vagy csak nem találom, hogy kell?
VálaszTörlésÉvre és hónapra tudod listázni. Az adott hónapra klikkelve, beadja azokat, amelyek akkor lettek rögzítve. S így tovább. Ügyeskedj. :)
Törlés