Keresés ebben a blogban

2012. szeptember 29., szombat

Utcabélyegek – A postás

Hajnalban kel, úgy hordja a levelet,
az ember, aki sosem alszik eleget,
éltes pírt képez ajkán a csípős reggel,
nehezen barátkozik össze az ébredő meleggel.
Fiatal, bohó, fricska fiú ez az Emil,
levelet hord ki, csekket, képeslapot,
s taszítja minden, ami nem fogható, ami steril,
ő még sosem látott, sosem olvasott olyat, hogy e-mail.

Biciklivel jár mindenhová, döcög alatta
az ócska, régi, elnyűtt Camping,
délidőben ronggyá izzad testén az olcsó len ing.
Oldalán libeg a hatalmas bőrtáska,
benne a sok csekk, levél, mint ezernyi apró sáska.
Ő hozza házhoz a nyugdíjat, ő az, aki
a GYES apró létével sok anyát megríkat,
s ha számon kérik, a pénz mennyiségére utalván,
csak ennyit mond: Mégiscsak pénz ez, kérem szépen,
és nem utalvány.

1 megjegyzés: