Ha lenne házam, mozi lenne
öreg, szélfútta lak
csepp ajtóval, csepp ablakkal
közepén kies ganggal
kis mozimnak, ha tehetném
égszínkék tetőt álmodnék
színe lenne, mint az ég,
csakis ilyet álmodnék
a jegypénztár meg fából lenne
tikkfa törzsből, úgy ahogy azt teremtette
énnekem a Jóisten, a Jóisten
ajándékul adta nékem, mert kértem
és a székek, szintén kékek
néhol vörös posztót fednék rájok
hogy amikor köztük végigjárok
finom ujjal símitsam, finom ujjal simítsam
és fent a gépterem, hangos, mint a menny, üzen
zakatolva egész nap, peregnek a tekercsek
mindegyiket én fűzöm, mindegyiket én őrzöm
senki másnak, csak magamnak, megőrzöm
szemben lenne a színes vászon
szertefutna minden álmon
rajta a sok filmszalag, mint ahogy a fény szalad
mint ahogy a fény szalad, szélvirágos szemembe
nem kérek, én látod, sokat
csak a mozit, kicsiny otthonomat
add meg nékem, te kedves Isten
házat fölém jóságod kerítsen
mert nem lehetek addig boldog
míg ezernyi ember topog fel s alá
keresve egy régen elfelejtett szót, egy mondatot
a hangot, melyet csak filmvászon dalol
énekelve, szépre kellve
ingyen adnám, amit lehet
s nem árulnék sem jegyet, sem bérletet
mert így örül az, ki tőled kérhetett
keríts fölém rég nem látott képeket
Nagyon tetszik...
VálaszTörlésNem találok szavakat...
Gratulálok, nagyon tehetséges vagy Barátom! :)
Nagyon köszönöm! Többet nem tudok mondani, mert álszerénységbe hajlana :)
VálaszTörlésüdv,
Robin